A mamaguru.hu is részt vett annak a budapesti konferenciának a szervezésében, amelyet Robert Schramm gyógypedagógus tartott az ABA módszerről.
Robert a frankfurti Knospe-ABA központ vezető terapeutája, nemzetközi előadó, workshopokat és prezentációkat tart az ABA/VB terápiáról a világ összes táján. Robert professzori címet kapott az Oldenburg Egyetemen és nemrég társszerzőként írt egy fejezetet a verbális viselkedésről Sven Boelte új, ”Autizmus” címet viselő egyetemi tankönyvében.

Az ABA a tanítás tudománya.
Hosszú évek kutatómunkája alapján fejlesztették ki a hatékony tanulás elősegítésére.

Ez a tanítási módszer, szemlélet kiválóan alkalmazható figyelemzavaros, hiperaktív, autista, autisztikus  gyerekek fejlesztésére.

Az ABA mindig az interakciók megértésén és azok fejlesztésén alapul. Nemcsak terápiás szituációban, hanem az élet minden területére kiterjedően analizálja az emberi viselkedés alapelveit és szabályait azért, hogy felhasználja azokat a tanulási folyamatok hatékonyságának növelésére.

Más módszerek esetén általában az a szokás, hogy a gyermekeknek fejlesztő szobákat vagy intézeteket hoznak létre, ahová el kell vinni őket valamilyen heti rendszerességgel néhány órára. Itt  megtanítanak számukra bizonyos készségeket, melyeket a nap 24 órájában kellene tudniuk alkalmazni ahhoz, hogy integrálódni tudjanak. Az való élet szabályai azonban a legritkább esetben érthetőek és tanulhatóak meg egy olyan helyen, amiből kizárták a külvilágot.

Robert Schramm szavait idézem a továbbiakban:

„Olyan körülményeket kell teremtenünk a gyermeknek, ahol minden egyes nap, minden perc, minden interakció a környezettel motiválja és megerősíti a gyermeket azért, hogy jobb döntésekre ösztönözze, miközben törli, blokkolja a megerősítést a nem megfelelő viselkedések esetén. Ennek az az egyetlen módja, hogy a terápiát visszahozzuk az otthonokba, az iskolákba, hogy megtanítjuk a gyermek környezetében egyébként is jelen lévő felnőtteket, hogyan csinálják ezt a nap 24 órájában és lehetőleg annak minden percében.


Ha megtaníthatom a szülőknek azt, hogyan értelmezzék és alkalmazzák az alapelveket olyan mindennapos helyzetekben, mint a cipőhúzás, fürdés, fogmosás vagy vásárlás, hogy képessé váljanak kezelni ezeket a helyzeteket megfelelő gyakorlás után, minden egyes napon, akkor a gyermek hihetetlen fejlődést érhet el. Néhány esetben ez nem olyan könnyű, de sokkal nagyobb eséllyel lesznek képesek kihozni a gyermekből a saját maximumát, mint ha csak egy terapeuta dolgozik ezen.

Egy másik nagyon fontos tényező, hogy ezeket az alapokat a terapeuta képes legyen egyénre szabottan alkalmazni, hogy elérje az adott gyermeket. Képesnek kell lennie, hogy ne húzza rá az ABA-t a gyermekre anélkül, hogy figyelembe venné az egyéniségét, érdeklődését, korát! Időt nem kímélve fedezze fel, hogy mik az adott gyermek vágyai, mire van szüksége, mi az, ami az ő esetében valóban működik, vagyis a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevételével állítsa össze a programot. Ez az, amit egy konzultánstól el kell várnunk, aki az otthonunkban velünk együttműködve tanítja, segíti és irányítja a terápiát.”

Az ABA program mindig az adott gyermek felmérésével indul, majd egy személyre szabott terápiás programmal folytatódik. Amellett, hogy az általános elemzés egy hosszabb lélegzetű írás, a terápiás program több táblázat, ahol a konkrét, aprólékos célok megfogalmazása szerepel. A szülők legfontosabb szerepe a terápia során az, hogy folyamatosan, naprakészen együttműködjenek, és az, hogy segítsenek megtalálni azokat a megerősítő eszközöket, amelyekkel eredményt lehet elérni a fejlesztés során.

„Ha ránézünk a gyermekre és kérünk tőle valamit, csakis arra alapozva, hogy megkértük rá, hogy ezt akarjuk, hogy megtegye, akkor eleve kudarcra ítéltük a kísérletünket. Meglehetősen gyakori, hogy tanárok, terapeuták ezt várják el a gyermektől: „Leültetem a gyermeket egy székre, elmondom, hogy mit kell tennie, amit ő megtesz, mert én azt mondtam és azt is fogom mondani és kitartóan kérdezek tovább…”. A probléma ezzel az, hogy ezek a gyermekek sokkal inkább képesek kitartani, a végsőkig harcolni, hogy valamit ne kelljen megtenniük, mint mi. Mi hajlamosak vagyunk kitartóan kérni, ők viszont hajlamosak harapni, karmolni, rúgni…, önmagukat harapni és ütni, azért, hogy békén hagyjuk őket.


Mi nem nyúlhatunk ilyen eszközökhöz, így veszíteni fogunk velük szemben. Soha nem lesz elég, ha pusztán megmondjuk, mit tegyenek! Meg kell találnunk az okot a miértre! Miért tenné meg ez a gyermek azt, amit kérek tőle? Miért akarna ez a gyermek nekem ebben a helyzetben választ adni? Leülni egy székre, megérinteni az orrát, vagy megmutatni egy testrészét, ha megkérem rá. Miért tenné ezt meg nekem? Ha én nem tudom, hogy miért tenné meg, akkor valószínűleg nem is fogja. Tehát rá kell jönnöm, hogy miért! Ki kell használnom az ő céljait, a motivációit, bármi is legyen az, indokként arra, amiért együttműködik velem.


Tehát ezt kell megadnom neki, ha tanulást, együttműködést várok érte cserébe.
Fontos, hogy elsősorban szórakoztatóak, viccesek kell legyünk!

A gyermekkel együtt végzett minden egyes tevékenységet a lehető legviccesebbé kell tennünk. Így motiváltak lesznek, hogy velünk akarjanak lenni és velünk is maradjanak.”

Catherine Maurice könyve (Let me hear your voice) az 1990-es évek elején íródott, ő már akkor beszámolt két, autizmussal diagnosztizált gyermekének történetéről, akik ABA program segítségével olyan magas fejlődési szintet értek el, ahol már nem állt többé az autizmus diagnózis.

Maga a módszer már tíz évvel ezelőtt arra a pontra fejlődött, hogy 1999-ben az Egyesült Államok Főtisztviselői Jelentése szerint elismerték, hogy a hosszú távú eredményesség tekintetében, az ABA az egyetlen terápiás módszer, amely több mint 30 éves tudományos bizonyítékkal rendelkezik, amely alátámasztja a megalapozottságát.

Sajnos hazánkban az ABA-t a fent felsoroltak ellenére hivatalosan nem oktatják a felsőoktatási intézményekben.  
Tapasztalt terapeutákat lehet hívni külföldről, itt általában várólistára kerülnek a nyelveket beszélő magyar családok. Hazánkban egy ABA központ működik Budapesten, alacsony munkatársi létszámmal, ahol tudomásunk szerint jelenleg is várólistára lehet feliratkozni. A vidéki helyzetről nincsenek információink.

A magyarországi leendő terapeuták képzése, gyakorlati tapasztalatai és száma a legnagyobb probléma: a külföldi képzés nem mindenki számára járható út, hazánkban pedig hivatalosan ABA-t tanulni jelenleg nem lehet. Az ABA módszerének sikeres alkalmazásához fel kell tudni venni a ritmust az intenzív fejlesztéssel, a napi bontású feladatokkal, a szülők bevonásával és azzal a fajta mindig vidám, aktív, kreativitással, ami elengedhetetlen része az ABA-nek.

A szülők az interneten angol nyelven már hozzájutnak a legfrissebb ABA-vel kapcsolatos információkhoz, eredményekhez, könyvekhez, a módszer iránt érdeklődők megtalálták egymást, a folyamat elindult. Őket a jelenlegi magyarországi helyzet nem tartja vissza attól, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ne a leghatékonyabb fejlesztési lehetőséget adják meg gyermeküknek.

A kétnapos tréninget önálló kezdeményezésből hozták létre, azért, hogy minél többen ismerhessék meg az ABA és a Knospe intézet módszerét és eredményeit.
A rendezvényen telt ház volt, mely önmagában igazolta a szervezők kezdeményezésének időszerűségét és fontosságát.

Több, mint egy éve íródik az első magyar ABA blog, ami egy magyar kislány fejlesztési tapasztalatait foglalja össze. E mellett a tapasztalatcsere és a módszerrel kapcsolatos kérdések a mamaguru.hu weboldalon az ABA filmekhez kapcsolódóan a Társalgó rovatban is elindultak, érdemes csatlakozni, hozzászólni.

A leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik el.

www.mamaguru.hu – természetesen az egészségről